A verseny véget ért, és nem úgy sikerült, ahogy a gyermeked remélte. Látod a csalódottságot az arcán, érzed a szomorúságot a hangjában. Magadban is dúlnak az érzelmek. Sportszülőként ezek a pillanatok különösen nehezek – de egyben lehetőséget is rejtenek a fejlődésre, ha megfelelően kezeljük őket.
Az első órák – amikor még friss a csalódás
A kudarc utáni első időszak kritikus. Ilyenkor a legfontosabb, hogy érzelmi biztonságot nyújtsunk:
- Ne próbáljuk azonnal elemezni vagy megmagyarázni a történteket
- Hagyjuk, hogy a gyermek megélje és kifejezze az érzéseit
- Legyünk mellette, de ne erőltessük a beszélgetést
- Kerüljük az olyan közhelyeket mint „Majd legközelebb!”, „Nem nagy ügy!”
Mit mondjunk, és mit ne?
✓ HASZNOS:
„Látom, hogy nehéz most. Itt vagyok veled.”
„Tudom, mennyire készültél rá.”
„Büszke vagyok rád, hogy végigcsináltad.”
✗ KERÜLENDŐ:
Ne hibáztassunk senkit (bírót, edzőt, körülményt), ne hasonlítsuk máshoz („XY is rosszul szerepelt”), és legfőképp ne semmisítsük meg az érzéseit.
A feldolgozás folyamata: figyeld őt!
- Az érzelmek ventillálása: Adj teret és időt a gyermekednek, hogy kifejezze a csalódottságát. Van, aki sír, van, aki dühös, és van, aki elvonul – mindegyik természetes reakció. Légy „kéznél”, de nem feleslegesen „láb alatt”
- A perspektíva megtalálása: Amikor már készen áll rá, segíts neki meglátni:
- Ez egy esemény az életében, nem az egész élete
- A kudarc nem őt minősíti, csak egy adott pillanat eredménye
- Minden nagy sportoló életében vannak hasonló pillanatok
- Tanulási lehetőség: Amikor már lecsengtek az első érzelmi reakciók, segíthetünk neki feldolgozni a történteket:
- Mi az, amit ebből tanulhatunk?
- Milyen részei voltak a versenynek, amik jól mentek?
- Mit csinálnánk másképp legközelebb?
A szülő szerepe a felépülésben
- Légy türelmes! A feldolgozás mindenkinek más időt vesz igénybe.
- Figyelj a jelekre! Ha a kudarc után hosszabb ideig tart a lehangoltság, vagy elveszíti a motivációját, az jelzés lehet, hogy extra támogatásra van szüksége.
- Erősítsd az önbizalmát! Emlékeztesd a korábbi sikereire, a fejlődésére, a belefektetett munkára.
- Mutass példát! A te hozzáállásod a kudarchoz mintaként szolgál számára.
A továbbhaladás támogatása
Amikor már készen áll rá, segíts neki:
- Új, reális célokat kitűzni
- A kudarcból tanultakat beépíteni a további felkészülésbe
- Megtalálni a motivációt a folytatáshoz
- Meglátni, hogy a kudarc nem végállomás, hanem egy lépcső a fejlődésben
És ne feledd…
A kudarc feldolgozásának képessége nem velünk született – ezt is tanulnunk kell, szülőként és sportolóként egyaránt. Ahogy te támogatod őt ebben a folyamatban, úgy válik egyre erősebbé és ellenállóbbá a jövőbeli kihívásokkal szemben.
A következő részben arról lesz szó, hogyan kezeljük a sikereket – mert bizony azt is meg kell tanulni! Hogyan maradjunk földön járók, miközben örülünk az eredményeknek? Tarts velünk!
